Alig olvasható magyar nyelvű leírás Közép-Európa talán legszebb folyó menti kerékpárútjának teljes, 456 km-es szakaszáról, ezért úgy döntöttünk, hogy megosztjuk élményeinket erről a csodás kirándulásról.

Kiváló kempingezési lehetőségek vannak az útvonal mentén, kényelmi szempontból mégis úgy határoztunk, hogy nem sátorozunk. Ezért figyelembe kellett vennünk, hogy mekkora a teherbírásunk, és hol vannak ennek megfelelően szabad szállások. Kérdés volt még az is, hogy a szálláson el tudják-e zárni a kerékpárokat, mikor legyenek pihenőnapok, azokon milyen látnivalókat tudunk megnézni, és hogy hogyan utazzunk el a Mura forrásához. Sok átszállással, vonattal? Pécsről kocsival a kerékpárút végpontjáig, majd onnan szervezetten startpontba szállítással? Magánúton kocsival? Végül amellett döntöttünk, hogy négyen indulunk útnak, és a közösen eltöltött két nap után, egymástól függetlenül, ketten autóval, ketten pedig kerékpárral jövünk majd haza.

Eredetileg 2016-ra terveztük a kerékpártúránkat, de mikor tavasszal nekiláttunk, hogy augusztusra lefoglaljuk a folyó menti szállásokat, azzal kellett szembesülnünk, hogy alig van már szabad lehetőség, azok drágák, és nem is tudjuk időben és térben összehangolni őket. Ezért ezt a kirándulást a következő nyárra halasztottuk, és mivel még soha nem voltunk nagy csomagos kerékpártúrán, tapasztalatszerzés céljából kipróbáltuk magunkat és a felszerelést egy országon belüli, könnyebben összehangolható, hasonló hosszúságú útvonalon, Záhony és Pécs között.

2016 őszén újra nekiláttunk a szálláslehetőségek böngészésének. Pár nap kitartó keresés után, hat helyet foglaltunk le és megszületett az útvonalterv is:

1. nap: Triegen - Mura forrása – Triegen: 36 km kerékpárral (plusz 8 km gyalog)
2. nap: Triegen – Teufenbach: 64 km
3. nap: Teufenbach – Kapfenberg: 111 km
4. nap: városnézés, pihenés
5. nap: Kapfenberg – Graz: 86 km
6. nap: Graz – Verzej: 99 km
7. nap: városnézés, pihenés
8. nap: Verzej – Berzence: 126 km
9. nap: Berzence – Barcs: 44 km

A Mura forrásától a Mura-Dráva torkolatáig, majd Barcsig 609 km-es út várt ránk.

Az utazás előtti hetek az előkészületekkel teltek. Listát készítettünk a legszükségesebb tennivalókról, és hogy miket vigyünk magunkkal, felkészítettük a bringákat az útra, sütöttünk energiaszeletet, bepakoltunk a kerékpáros táskákba stb. Hogy csökkentsük a magunkkal vitt csomagok mennyiségét és súlyát, a két pihenőnapra mosást is terveztünk.

Pénteken éjfélkor indultunk el Pécsről. Kb. 9 órás utazás után értünk Triegen-be, közvetlenül Sankt Margarethen im Lungau mellé, első szállásunkra. Erre a napra kirándulást szerveztünk a Magas-Tauernben található, 2800 méteres Silbereck csúcsára. Mivel négyünk közül még senki se volt 1500 m-nél magasabb hegyen, nulla tapasztalattal indultunk el. Gyönyörű hegyoldalak és mesébe illő vízfolyások között vezetett utunk, néhol még hófoltok is látszódtak. Az 1739 méteren található Rotgüldensee-ig könnyű volt az aszfaltozott terep, onnan viszont jelölt, de mégis ritkán járt, szűk ösvényeken, sziklás szakaszokon mehettünk tovább. Egyre feljebb érve, már a füves területeket is elhagyva, a hegycsúcsokat karcoló felhőkből hulló folyamatos szitálások, esőzések miatt olyannyira csúszóssá váltak a csupasz sziklák, hogy 2300 m magasságban jobbnak láttuk, ha a megfelelő felszerelés hiányában visszafordulunk.

Így is nagyon nagy élmény volt! Oda-vissza 14 km-t tettünk meg 1000 m szintemelkedéssel.

Vasárnap reggel indultunk el a Mura kerékpárút startpontjához. Az autóút utolsó 4 km-re, ami 150 m-t emelkedik, sorompóval volt lezárva, de 5 EUR befizetésével, autóval is tovább mehettünk a felső parkolóba. Onnan pedig az 1750 m magasságban lévő startponthoz, a Sticklerhüttéhez kerékpárral jutottunk el további 3,6 km és 250 m szintemelkedés leküzdésével.

Mivel a rengeteg bámulatos látnivaló, fényképezés miatt lassan haladtunk, a Sticklerhüttétől ebéd után, a kerékpárokat hátrahagyva folytattuk utunkat a forráshoz vezető gyalogúton. Az ösvény rengeteg patakátkeléssel és lápos szakaszokkal tűzdelt gyönyörű völgyben fut. Itt már szinte csak fű, víz, áfonyabokor és szikla borítja a vízesésekkel és néhány fenyővel tarkított tájat. Szép időnk volt, sok túrázóval találkoztunk. Az 1898 méteren eredő Mura és a forráshoz vezető, csak gyalogosan járható 4 km-es útvonal fantasztikusan szép.

A Sticklerhüttéhez visszaérve megkezdtük kerékpáros túránkat. A teljes Murradweg hossza: 456 km. Legmagasabb pont: 1750 m (Sticklerhütte). Legmélyebb pont: 128 m (Legrad). Emelkedő: 2344 m. Lejtő: 3887 m.

A kerékpártúra során folyamatosan lefelé ereszkedtünk, de az első napokban, a magasabb hegyek között gyakori volt a lejtők és emelkedők sűrű váltakozása. A festői tájban hangulatos volt, mikor a bicikliútról nemcsak a hegyek között gyakran előtűnő folyóra, hanem a mellette szaladó, 760 mm-es, keskeny nyomtávú sínekre is ráláttunk. Itt 65 km hosszan, kis gőzmozdonyos nosztalgiavonat jár menetrend szerint, hetente kétszer, Tamsweg és Murau között oda-vissza. Egyébként a hét minden napján van vonatközlekedés kerékpárszállítási lehetőséggel.

Utunk során különböző országokból érkező turistatársakkal futottunk össze, akikkel mindig örömmel köszöntöttük egymást az egy-egy megálló utáni újbóli összetalálkozások alkalmával.  A vendéglátóegységekben pedig, szinte mindenhol dolgozott magyar származású vagy magyarul beszélő munkatárs. Érdekes volt, hogy az osztrák vendéglőkben nem a legyeket, hanem a darazsakat kellett távol tartani az enni- és innivalóktól. Bevett szokás volt, hogy az italok tetejére poháralátétet is adtak emiatt. Egyik alkalommal a mellettünk lévő asztalnál egy férfi, légycsapóval próbált leütni egy darazsat, de csak a vele szemben ülő nő pizzáját sikerült majdnem elrepítenie, a darázs pedig nyugiban szipkázta tovább a pohár oldalán lévő ital cseppjeit.

Első pihenőnapunk Kapfenbergben volt, ahol városnézéssel, és várlátogatással múlattuk az időt. Szinte minden napra esőt jósoltak, de ez volt az első olyan nap, amikor tényleg esett.

Az alpesi legelők, hegyek, a folyót átívelő fedett és fedetlen hidak, várromok, csodálatos kis házikók, rendezett, barátságos falvak és kisvárosok, a hegyi tehenek és lovak látványa egészen Grazig kísért bennünket.

A városból kiérve egyre ritkábbak lettek a hegyvonulatok, innentől főként szántóföldek kukoricások, tökföldek, cékla és bab ültetvények, almafák, illetve folyó mellett, erdős kerékpárutak mentén vezetett utunk. Ez az időszak a tökmag begyűjtésének ideje. A települések nagy része tökmagolaj és egyéb tökmagból készült termék gyártásával foglalkozik. Kerékpározás közben pont belefutottunk egy aratásba, ami nagyon érdekes volt számunkra.

Ausztria utolsó kilométereit a Mura mellett kanyargó árnyékos, erdős, murvás útszakaszon tettük meg. A kerékpárút idáig rendezett, jó minőségű és jól járható volt.

A határt Bad Radkersburgban léptünk át, ahol egy kis hídon áttekerve csak egy ország-tábla jelezte, hogy Szlovéniába értünk. A rendezett, barátságos falukép itt is jellemző volt.

Második pihenőnapunkat Verzejben töltöttük. A 6,2 km²-es falu kertjeiben szinte mindenhol terméssel teli, ember nagyságúra nőtt paradicsomokat láttunk. Ellátogattunk a helyi, jelenleg is működő úszó vízimalomhoz és ekkorra már aktuálissá vált a kerékpárláncok megolajozása is, amit egy, a helyi kisbolt padján talált, szinte üres flakonban  még megmaradt motorolajjal oldottunk meg, mivel a miénket otthon felejtettük.

Verzejt elhagyva, túránkat kis forgalmú autóúton haladó, táblákkal kijelölt kerékpárúton folytattuk egészen a torkolatig.  Kerékpározás közben szerencsére egyszer sem ért el bennünket az eső, de az előző esti nagy mennyiségű csapadék miatt, Horvátországban, Muraszentkeresztnél, a tervezett útvonalunkat kb. 60 km-es szakaszon sajnos meg kellett változtatnunk. Itt kettéágazik a hivatalos Mura menti kerékpárút egy kitáblázott autóúti és egy offroad, folyó menti, murvás, néhol földes szekérutakkal tarkított szakaszra. Mivel a csomagoktól nehéz kerékpárjaink besüllyedtek a sárba, kénytelenek voltunk az autóúton folytatni utunkat.

Erre a napra 126 km tekerést terveztünk, ezért siettünk, hogy a Verzejetől 83 km-re lévő légrádi torkolatnál, a Halász Csárdában egy ebéddel ünnepeljük meg, hogy a Mura-menti kerékpártúránk végére értünk. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a gyönyörű vízpart és környezet ellenére jelenleg nem működik itt semmilyen vendéglátóegység, pedig a homokos, egykor jobb időket látott parton kempingezők, vízitúrázók és turisták is voltak rajtunk kívül. Végigjártuk a partot, készítettünk pár fotót, és továbbálltunk.

Légrádtól kb. 13 km-re a Soderica-tónál ebédeltünk. Érdemes ezen a részen is elidőzni kicsit, igazán hangulatos a vízpart és a strand is.

Magyarországra érve továbbra is aszfaltos, kis forgalmú autóúton tekertünk tovább egészen Berzencéig, majd Barcsig, onnan pedig vonattal utaztunk haza, Pécsre.

Hatalmas élmény volt ez a pár nap. Szívből ajánljuk a Mura forrásánál kezdődő és a Mura-Dráva torkolatáig tartó egész kerékpáros útvonal teljesítését.

Túránk madártávlatból

Az útvonalunk nyomvonala (kitérők nélkül) GPX formátumban