Évek óta a bakancslistánkon szerepelt, hogy végigtekerjünk a Milleniumi vasútvonal nyomvonalára épített kerékpárúton. Úgy döntöttünk, hogy idén, 2024-ben végre megvalósítjuk ezt a vágyunkat. Mivel utoljára 7 éve voltunk nagy csomagos kerékpártúrán a Mura mentén, hiányzott egy újabb kalandkerekezés.

Hogy minél változatosabb legyen az utunk, nem oda-vissza tekertünk, hanem körtúrát terveztünk. Megnéztük az olasz tengerpartot és a dél-szlovén borvidéken keresztül a Júliai-Alpok keleti oldalán haladva érkeztünk vissza a kiinduló pontra, Mojstranaba. Az útvonal kiválasztásánál gondosan figyeltünk arra, hogy végig kiépített vagy kijelölt kerékpárúton haladjunk.

A Mura túránkhoz hasonlóan most is apartmanokban aludtunk, amiket még télen választottunk ki és foglaltunk le. Két-három naponta egy-egy pihenőnapot iktattunk be, ilyenkor a ruhák mosására is sor került, ezáltal csökkenteni tudtuk a ruhacsomagunkat. 

A felszerelés

Mivel a tengerpartról a hegyekbe vezető útvonal több hosszú és erősen emelkedő szakaszt is tartalmazott, a felszerelésünk súlyát és - a kisebb légellenállás érdekében - a térfogatát minimalizálni próbáltuk. Erre kiváló lehetőséget biztosított a virágkorát élő bikepacking irányvonal. A terebélyes oldal- és a magasra felnyúló kormánytáska helyett, előre és középre több és kisebb vázra szíjazott táskákat, hátulra pedig keskenyebbeket választottunk. Mivel a kormányon és vázon elhelyezett cuccokhoz menetközben is könnyen, illetve gyorsan hozzá lehet férni, így oda a nassolni valót, a hűvösebb idő esetére bekészített ruházatot, az elsősegélycsomagot, és az ideális súlyeloszlás miatt középre-alulra az elektromos dolgokat, továbbá a szerszám- és pót alkatrészkészletet pakoltuk. A hátsó táskákba került minden olyan holmi, amire csak a szálláson volt szükségünk.

: Merida Speeder T3 alu váz - Ritchey karbon villa - DT CRC 1400 kerekek - WTB Nano 40 mm Tubeless gumik - GRX 10s váltás - GRX 810 fékek - Tubus Fly csomagtartó - Tailfin Mini 2x10 l oldaltáskák - Apidura Food Pouch Plus 2x1,2 l "nasitasi" - Riverside Top tube 1 l váztáska - Riverside kormánytáska 2,5 l - Garmin Edge 530 - GoPro 10 Black - BBB BLS-132 első lámpa - Garmin Varia hátsó lámpa és radar - SKS Speedrocker sárvédő -- 16,5 kg a ropival együtt.

Titan Gravel - Shimano WH-RX870 kerekek - WTB Nano 40 mm Tubeless gumik - GRX 12s váltás - GRX 810 fékek - Tailfin carbon Aeropack 18 l csomagtartó és hátsó táska - Restrap Race Frame Bag 4,5 l váztáska - Restrap Race Top Tube Bag 2 l - Apidura Food Pouch Plus 2x1,2 l "nasitasi" - Riverside kormánytáska 2,5 l - Apidura Musette 7 l - Garmin Edge 1030+ - Insta360 X4 - BBB BLS-132 első lámpa - Garmin Varia hátsó lámpa és radar - SKS Speedrocker sárvédő -- 18,5 kg a nasival együtt.

Az útvonal 

Kiindulópontnak Mojstranát válaszottuk, ami egy csodaszép szlovéniai település a Triglav Nemzeti Parkban. Érdemes több napot itt tölteni, rengeteg látnivaló, túralehetőség kínálkozik a környéken. Az 52 méter magas, bővízű Peričnik-vízesést mi is megnéztük a helyi hegymászómúzeummal egyetemben. Ez igazán jó kezdése volt a másnap reggel induló kerékpártúránknak.

1. szakasz: Mojstrana - Malborghetto Valbruna 78 km, 826 m+

A Mojstrana és a Malborghetto Valbruna közti kerékpárúthoz közeli völgyek rendkívül látványosnak ígérkeztek, ezért úgy döntöttünk, hogy nem suhanunk el ezek mellett, hanem a klasszikus bringaútról letérve meglátogattunk három hegyi tavat is: a Kranjska Gora melletti Jezero Jasna-t, a Lago di Fusine-t és a Seebach-völgyben fekvő Lago del Predil-t. Ezek a csodaszép környezetű tavak megérnek akár egy-egy egész napos időtöltést is. Amellett, hogy hihetetlenül szép látványt nyújtanak az őket körülölelő alpesi hegycsúcsok között, kristálytiszta vizűek, remek kirándulóhelyek és mellettük vendéglátóegységek is találhatóak.

Jezero Jasna

Lago di Fusine 

Kilátás a Mangartra

Lago del Predil

2. szakasz: Malborghetto Valbruna - Gemona del Friuli 53 km, 61 m+

Kerékpártúránk második szakaszán végig a milleniumi vasútvonal nyomvonalán haladtunk. Magas hegyek között szűk völgyben, számtalan alagútban és viadukton, hídon gurultunk a Fiume Fella egyik oldaláról a másikra. Mindig volt következő híd, mindig volt következő hegy, mindig volt következő alagút, kifogyhatatlannak tűnő mennyiségben. A kerékpárút mentén a régi vasútállomások épületeiből több helyen is vendéglátóegységet alakítottak ki. Érdekes, hogy ezeknél mindig rengeteg embert láttunk pihenni, frissíteni, de szerencsére ez a tömeg a kerékpárúton nem volt tapasztalható. Amikor beértünk Venzone óvárosába jól esett a főtéren az ebéd és a frissen, helyben készített olasz fagylalt is. Innen már nem volt messze a szállásunk Gemona del Friuli-ben, ahol aznap maradt még időnk felsétálni a várhoz is.

Venzone

Castello di Gemona

3. szakasz: Gemona del Friuli - Grado 76 km, 130 m+

Reggel 7-kor minden igényt kielégítő terülj-terülj asztalkám fogadott bennünket szállásunkon, így teli hassal még 8 óra előtt indultunk el a tengerhez. Ezen a szakaszon sok látnivalóra nem számítottunk, az útvonal síkságon vezetett, és még aznap kora délutánra strandolást terveztünk. Udine-n hamar átverekedtük magunkat, Palmanovában pihentünk egy hűsítő kóla társaságában, és délben már Grado-ban kerestük a szállásunkat. Aznap és másnap reggeltől estig lógattuk lábainkat a parton. Gyönyörű város Grado! Érdemes megnézni az óvárost és a teljes, sok kilométer hosszú homokos tengerpartot, a több ezer hajót felsorakoztató kikötőt. 

Grado

Grado

4. szakasz: Grado - Sepulje 86 km, 595 m+

Pihenőnapunkat követően, a mesebeli Gradot elhagyva, könnyű tengerparti tekerés várt ránk Triesztig. Itt egy szabadstrandon, az Adriától búcsúzva, zuhanyzással frissítettük fel magunkat a 32 fokban. Majd felkanyarodva északra, 5 km alatt gyűjtöttük össze az aznapi szintemelkedésünk nagy részét. Az emelkedő aljában két 65 év körüli férfi fejezte ki elismerő együttérzését, mikor meglátott minket a csomagokkal megpakolt kerékpárjainkkal. Félúton felfelé nagyon megörültünk a plébánia melletti kútnak, ahol ismét le tudtuk hűteni magunkat. Erre az emelkedőre biztos emlékezni fogunk évekig. Amikor felértünk, Villa Opicinában jól esett egy fagylaltra is megállni. A maradék pár kilométert szőlőültetvények között, dimbes-dombos mellékutakon tettük meg.

5. szakasz: Sepulje - Bukovje 48 km, 1062 m+

Sepuljét elhagyva további szőlőültetvények, majd egy 5 és egy 10 km-es - többször is 20% feletti - mászás várt minket erdei aszfaltutakon. Miután túljutottunk a második emelkedőn is, megpihentünk egy bekötőút szélén, ahol az éppen odaérkező kamionos hosszú dallamos dudaszóval gratulált teljesítményünkhöz. Ez a gesztus mosolyt csalt arcunkra, ami kitartott a nap végéig. Ráadásul hamarosan megálltunk Hruševje-ben egy itthon már betervezett étteremnél, ahol elképesztően finom vörösborban áztatott sült körtés desszertet fogyasztottunk el kávénk mellé. Újult erővel tekertük le a maradék 12 km-t. Másnapi láblógatásunk során, a csudaklassz szállásunktól csak 2 km-es sétára lévő predjamai barlangvár tövében ebédeltünk.

Predjama-vár

6. szakasz: Bukovje - Kranj 78 km, 504 m+

Ezt a napot a szlovén vidéki mellékutak, a fővárosi közlekedés és az oda be- és kivezető hosszú kiépített szakaszok jellemezték. Ljubjanában a rengeteg piros lámpás útkereszteződés játszott hőtűrő képességünkkel. Az aszfaltból és a felülről áradó hőség könnyen túlmelegített minket. A menetszél jó barátunk lett volna. Még kora délután eljutottunk Kranjba, ahol egy óvárosi sétára is jutott időnk.

7. szakasz: Kranj - Mojstrana 55 km, 810 m+

Olaszországban és Szlovéniában is remek croisssant-okat ettünk, így az utazásunk utolsó napján sem hagyhattuk ki reggeli kávénk mellé, most a pisztácia töltelékes változatot. Újabb rendkívüli ízélményekkel gazdagodva erdei mellékutak mentén tekertünk a Bledi-tóig. Bár a tavat reklámozó túristacsalogató hirdetések sokszor az ember könyökén jönnek ki, élőben nem lehet betelni a látvánnyal. Több partszakaszon is megálltunk hosszabb-rövidebb időre csak úgy szemlélni a tájat. Ezt követően újra magas hegyek között, gyönyörű füves réteken folytattuk utunkat Radovna völgyében. A nap és a körtúra végén egy 18%-os emelkedőt jelző tábla borzolta az idegeinket, de bíztunk benne, hogy most sem csal a térkép, és az csak 1,5 km hosszú lesz. Innen legurultunk Mojstranába, ahol megvacsoráztunk és élményekkel csordultig feltöltődve indultunk haza.

Bled

Bled

Túránk online bejárható 3D-s domborzati térképen és megtekinthető madártávlatból. 

Szakaszonkénti rövid élményvideóink és a bejárt nyomvonalak linkjei gpx formátumban:

Mojstrana - Malborghetto Valbruna   --  Videó -- Nyomvonal

Malborghetto Valbruna - Gemona del Friuli   --  Videó -- Nyomvonal

Gemona del Friuli - Grado   --  Videó -- Nyomvonal

Grado - Sepulje   --  Videó -- Nyomvonal

Sepulje - Bukovje   --  Videó -- Nyomvonal

Bukovje - Kranj   --  Videó -- Nyomvonal

Kranj - Mojstrana   --  Videó -- Nyomvonal

Alig olvasható magyar nyelvű leírás Közép-Európa talán legszebb folyó menti kerékpárútjának teljes, 456 km-es szakaszáról, ezért úgy döntöttünk, hogy megosztjuk élményeinket erről a csodás kirándulásról.

Kiváló kempingezési lehetőségek vannak az útvonal mentén, kényelmi szempontból mégis úgy határoztunk, hogy nem sátorozunk. Ezért figyelembe kellett vennünk, hogy mekkora a teherbírásunk, és hol vannak ennek megfelelően szabad szállások. Kérdés volt még az is, hogy a szálláson el tudják-e zárni a kerékpárokat, mikor legyenek pihenőnapok, azokon milyen látnivalókat tudunk megnézni, és hogy hogyan utazzunk el a Mura forrásához. Sok átszállással, vonattal? Pécsről kocsival a kerékpárút végpontjáig, majd onnan szervezetten startpontba szállítással? Magánúton kocsival? Végül amellett döntöttünk, hogy négyen indulunk útnak, és a közösen eltöltött két nap után, egymástól függetlenül, ketten autóval, ketten pedig kerékpárral jövünk majd haza.

Eredetileg 2016-ra terveztük a kerékpártúránkat, de mikor tavasszal nekiláttunk, hogy augusztusra lefoglaljuk a folyó menti szállásokat, azzal kellett szembesülnünk, hogy alig van már szabad lehetőség, azok drágák, és nem is tudjuk időben és térben összehangolni őket. Ezért ezt a kirándulást a következő nyárra halasztottuk, és mivel még soha nem voltunk nagy csomagos kerékpártúrán, tapasztalatszerzés céljából kipróbáltuk magunkat és a felszerelést egy országon belüli, könnyebben összehangolható, hasonló hosszúságú útvonalon, Záhony és Pécs között.

2016 őszén újra nekiláttunk a szálláslehetőségek böngészésének. Pár nap kitartó keresés után, hat helyet foglaltunk le és megszületett az útvonalterv is:

1. nap: Triegen - Mura forrása – Triegen: 36 km kerékpárral (plusz 8 km gyalog)
2. nap: Triegen – Teufenbach: 64 km
3. nap: Teufenbach – Kapfenberg: 111 km
4. nap: városnézés, pihenés
5. nap: Kapfenberg – Graz: 86 km
6. nap: Graz – Verzej: 99 km
7. nap: városnézés, pihenés
8. nap: Verzej – Berzence: 126 km
9. nap: Berzence – Barcs: 44 km

A Mura forrásától a Mura-Dráva torkolatáig, majd Barcsig 609 km-es út várt ránk.

Az utazás előtti hetek az előkészületekkel teltek. Listát készítettünk a legszükségesebb tennivalókról, és hogy miket vigyünk magunkkal, felkészítettük a bringákat az útra, sütöttünk energiaszeletet, bepakoltunk a kerékpáros táskákba stb. Hogy csökkentsük a magunkkal vitt csomagok mennyiségét és súlyát, a két pihenőnapra mosást is terveztünk.

Pénteken éjfélkor indultunk el Pécsről. Kb. 9 órás utazás után értünk Triegen-be, közvetlenül Sankt Margarethen im Lungau mellé, első szállásunkra. Erre a napra kirándulást szerveztünk a Magas-Tauernben található, 2800 méteres Silbereck csúcsára. Mivel négyünk közül még senki se volt 1500 m-nél magasabb hegyen, nulla tapasztalattal indultunk el. Gyönyörű hegyoldalak és mesébe illő vízfolyások között vezetett utunk, néhol még hófoltok is látszódtak. Az 1739 méteren található Rotgüldensee-ig könnyű volt az aszfaltozott terep, onnan viszont jelölt, de mégis ritkán járt, szűk ösvényeken, sziklás szakaszokon mehettünk tovább. Egyre feljebb érve, már a füves területeket is elhagyva, a hegycsúcsokat karcoló felhőkből hulló folyamatos szitálások, esőzések miatt olyannyira csúszóssá váltak a csupasz sziklák, hogy 2300 m magasságban jobbnak láttuk, ha a megfelelő felszerelés hiányában visszafordulunk.

Így is nagyon nagy élmény volt! Oda-vissza 14 km-t tettünk meg 1000 m szintemelkedéssel.

Vasárnap reggel indultunk el a Mura kerékpárút startpontjához. Az autóút utolsó 4 km-re, ami 150 m-t emelkedik, sorompóval volt lezárva, de 5 EUR befizetésével, autóval is tovább mehettünk a felső parkolóba. Onnan pedig az 1750 m magasságban lévő startponthoz, a Sticklerhüttéhez kerékpárral jutottunk el további 3,6 km és 250 m szintemelkedés leküzdésével.

Mivel a rengeteg bámulatos látnivaló, fényképezés miatt lassan haladtunk, a Sticklerhüttétől ebéd után, a kerékpárokat hátrahagyva folytattuk utunkat a forráshoz vezető gyalogúton. Az ösvény rengeteg patakátkeléssel és lápos szakaszokkal tűzdelt gyönyörű völgyben fut. Itt már szinte csak fű, víz, áfonyabokor és szikla borítja a vízesésekkel és néhány fenyővel tarkított tájat. Szép időnk volt, sok túrázóval találkoztunk. Az 1898 méteren eredő Mura és a forráshoz vezető, csak gyalogosan járható 4 km-es útvonal fantasztikusan szép.

A Sticklerhüttéhez visszaérve megkezdtük kerékpáros túránkat. A teljes Murradweg hossza: 456 km. Legmagasabb pont: 1750 m (Sticklerhütte). Legmélyebb pont: 128 m (Legrad). Emelkedő: 2344 m. Lejtő: 3887 m.

A kerékpártúra során folyamatosan lefelé ereszkedtünk, de az első napokban, a magasabb hegyek között gyakori volt a lejtők és emelkedők sűrű váltakozása. A festői tájban hangulatos volt, mikor a bicikliútról nemcsak a hegyek között gyakran előtűnő folyóra, hanem a mellette szaladó, 760 mm-es, keskeny nyomtávú sínekre is ráláttunk. Itt 65 km hosszan, kis gőzmozdonyos nosztalgiavonat jár menetrend szerint, hetente kétszer, Tamsweg és Murau között oda-vissza. Egyébként a hét minden napján van vonatközlekedés kerékpárszállítási lehetőséggel.

Utunk során különböző országokból érkező turistatársakkal futottunk össze, akikkel mindig örömmel köszöntöttük egymást az egy-egy megálló utáni újbóli összetalálkozások alkalmával.  A vendéglátóegységekben pedig, szinte mindenhol dolgozott magyar származású vagy magyarul beszélő munkatárs. Érdekes volt, hogy az osztrák vendéglőkben nem a legyeket, hanem a darazsakat kellett távol tartani az enni- és innivalóktól. Bevett szokás volt, hogy az italok tetejére poháralátétet is adtak emiatt. Egyik alkalommal a mellettünk lévő asztalnál egy férfi, légycsapóval próbált leütni egy darazsat, de csak a vele szemben ülő nő pizzáját sikerült majdnem elrepítenie, a darázs pedig nyugiban szipkázta tovább a pohár oldalán lévő ital cseppjeit.

Első pihenőnapunk Kapfenbergben volt, ahol városnézéssel, és várlátogatással múlattuk az időt. Szinte minden napra esőt jósoltak, de ez volt az első olyan nap, amikor tényleg esett.

Az alpesi legelők, hegyek, a folyót átívelő fedett és fedetlen hidak, várromok, csodálatos kis házikók, rendezett, barátságos falvak és kisvárosok, a hegyi tehenek és lovak látványa egészen Grazig kísért bennünket.

A városból kiérve egyre ritkábbak lettek a hegyvonulatok, innentől főként szántóföldek kukoricások, tökföldek, cékla és bab ültetvények, almafák, illetve folyó mellett, erdős kerékpárutak mentén vezetett utunk. Ez az időszak a tökmag begyűjtésének ideje. A települések nagy része tökmagolaj és egyéb tökmagból készült termék gyártásával foglalkozik. Kerékpározás közben pont belefutottunk egy aratásba, ami nagyon érdekes volt számunkra.

Ausztria utolsó kilométereit a Mura mellett kanyargó árnyékos, erdős, murvás útszakaszon tettük meg. A kerékpárút idáig rendezett, jó minőségű és jól járható volt.

A határt Bad Radkersburgban léptünk át, ahol egy kis hídon áttekerve csak egy ország-tábla jelezte, hogy Szlovéniába értünk. A rendezett, barátságos falukép itt is jellemző volt.

Második pihenőnapunkat Verzejben töltöttük. A 6,2 km²-es falu kertjeiben szinte mindenhol terméssel teli, ember nagyságúra nőtt paradicsomokat láttunk. Ellátogattunk a helyi, jelenleg is működő úszó vízimalomhoz és ekkorra már aktuálissá vált a kerékpárláncok megolajozása is, amit egy, a helyi kisbolt padján talált, szinte üres flakonban  még megmaradt motorolajjal oldottunk meg, mivel a miénket otthon felejtettük.

Verzejt elhagyva, túránkat kis forgalmú autóúton haladó, táblákkal kijelölt kerékpárúton folytattuk egészen a torkolatig.  Kerékpározás közben szerencsére egyszer sem ért el bennünket az eső, de az előző esti nagy mennyiségű csapadék miatt, Horvátországban, Muraszentkeresztnél, a tervezett útvonalunkat kb. 60 km-es szakaszon sajnos meg kellett változtatnunk. Itt kettéágazik a hivatalos Mura menti kerékpárút egy kitáblázott autóúti és egy offroad, folyó menti, murvás, néhol földes szekérutakkal tarkított szakaszra. Mivel a csomagoktól nehéz kerékpárjaink besüllyedtek a sárba, kénytelenek voltunk az autóúton folytatni utunkat.

Erre a napra 126 km tekerést terveztünk, ezért siettünk, hogy a Verzejetől 83 km-re lévő légrádi torkolatnál, a Halász Csárdában egy ebéddel ünnepeljük meg, hogy a Mura-menti kerékpártúránk végére értünk. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a gyönyörű vízpart és környezet ellenére jelenleg nem működik itt semmilyen vendéglátóegység, pedig a homokos, egykor jobb időket látott parton kempingezők, vízitúrázók és turisták is voltak rajtunk kívül. Végigjártuk a partot, készítettünk pár fotót, és továbbálltunk.

Légrádtól kb. 13 km-re a Soderica-tónál ebédeltünk. Érdemes ezen a részen is elidőzni kicsit, igazán hangulatos a vízpart és a strand is.

Magyarországra érve továbbra is aszfaltos, kis forgalmú autóúton tekertünk tovább egészen Berzencéig, majd Barcsig, onnan pedig vonattal utaztunk haza, Pécsre.

Hatalmas élmény volt ez a pár nap. Szívből ajánljuk a Mura forrásánál kezdődő és a Mura-Dráva torkolatáig tartó egész kerékpáros útvonal teljesítését.

Túránk madártávlatból

Az útvonalunk nyomvonala (kitérők nélkül) GPX formátumban